1. (t. n. is ) nyelvével és nyelőcsöve izmaival szájából a gyomrába juttat valamit. ha nyel, fáj a torka. | mohón eszik v. iszik valamit. biz: nyeli, mint kacsa a nokedlit.

2. tn ( -t ragos hat-val is ) efféle izommozgást végez, kül. hogy nyugalmat erőltessen magára. nyelt egy nagyot. | (t. n. is ) (indulatot, kellemetlenséget) magába fojt, szó nélkül eltűr. sok mérget nyel; egész évben csak nyelt.

3. <port, füstöt stb. > belélegez.

4. kissé vál <lyukacsos anyag, üreges tárgy> nagy mennyiségben magába fogad valamit. a föld nyelte az esőt. | biz <pénzt, anyagot> nagymértékben fogyaszt. | kissé biz <jármű nagyobb távolságot> gyorsan megtesz, befut. nyeli a kilométereket.

[ fgr ]

1. <valamit megelőző cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a kif-ére.> belépvén [körülnézett]. | <gyak. ok kif-ére is.> félvén [a hidegtől, jól befűtött].

2. rég irod <a -va/-ve ign-ével azonos szerepben.> futván [megy].

1. az ízlelésnek, rágáskor a táplálék keverésének, a nyelésnek (, emberben a beszédnek is ) a szájban levő izmos, mozgékony szerve. ▸ kilóg a nyelve | vágóállatnak ez a testrésze (mint étel). füstölt nyelv.

2. <kif-ekben: az embernek ez a szerve mint a beszéd, kül. mint a pletykázás, megszólás jelképe.> a falu, a város nyelvére kerül; nyelvére vesz valakit; ▸ rossz nyelve van csípős a nyelve ▸ vigyáz a nyelvére | ▸ a rossz nyelvek | ▸ nyelvet fog

3. szavakat alkotó beszédhangokból álló jelrendszer mint a gondolatok kifejezésének és a társadalmi érintkezésnek az eszköze. ért vmely nyelven.

4. nyelvt | ennek vmely rétegben, körben v. valaki által haszn. változata. társalgási nyelv; jókai nyelve. | ▸ irodalmi nyelv | vmely egyén v. közösség gondolkodásmódját, ízlését tükröző beszéd. ▸ tud valakinek a nyelvén beszélni

5. vmely közösségben megállapodott jelentéssel haszn., nem beszédhangokból álló jelek rendszere. a süketnémák nyelve. | műv vál kifejezőeszközök összessége, rendszere. a zene nyelve.

6. eszköz, műszer lengő, mozgó alkatrésze. a mérleg nyelve. | a cipő befűzhető nyílása alatt levő bőrdarab. | zene sípban a hangot adó rugalmas lapocska. ▸ jól felvágták a nyelvét fel van vágva a nyelve

[ fgr ]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. mozgás közben valakihez, valamihez eljut, és azt érinti. lábát érte a lövés.

2. tn vhova érkezik. ▸ a közelébe a nyomába se ér | elér valamit, odaérkezik valamihez. végre partot ért. | ▸ célt ér célját éri

3. elér, utolér. még az állomáson érték a vonatot; a vízen érte őket a vihar. | valamin rajtakap. tetten éri.

4. valami történik vele, osztályrészéül jut. szerencse éri. | ▸ szó éri

5. tn (nagysága azzal mérhető, hogy) vhol van a vége, határa, teteje. derékig ér a víz. | (tn is ) széle, vége érintkezik valamivel. a levesbe ér a bajusza; ▸ egymást érik | tn ▸ valakihez, valamihez ér

6. ritk időt, kort, eseményt megér. nem éri a holnapot. | ▸ valamilyen véget ér története (szomorú) véget ér(t).

7. ▸ valamit ér valamivel mit érsz a pénzzel, ha ...?

[?tör ]

1. valamilyen értéket képvisel. annyit nem ér. ▸ annyit ér, mint döglött lovon a patkó

2. tn biz érvényes, szabályos, jogos. ez a dobás nem ér!; ▸ nem ér a nevem

[←ér¹ ]

1. a vérkeringést vezető csőrendszer egy szakasza v. ága. ▸ savó, tej víz folyik az ereiben ▸ eret vág valakin

2. ▸ költői ér

3. növ levél lemezén a tápanyagokat szállító vékony csőszerű rész. | ▸ a paprika ere

4. bánya kőzetek hasadékait kitöltő ásványi anyag, kül. érc. új eret tártak fel.

5. vill | kábel drótszálai közül egy. | szigetelt vezető.

6. vál anyagon vékony, finom fonalas rajzolat. a márvány erei.

[ fgr ]

a csermelynél is kisebb folyóvíz. | ▸ vékony érben

[←ér³ v. fgr ]